MOME - Moholy Nagy Művészeti Egyetem

   

 

Várhelyi Judit előadása

Varhelyi J Az onjaro jovo - Vagvolgyi N -1

Várhelyi Judit 2017. március 8-án 15.30-tól a MOME Doktori Iskola felkérésére előadást tart Az önjáró jövő címmel.

Várhelyi Judit Tokióban él, ahol 2015 óta a Tama Művészeti Egyetem Formatervezési tanszékén tanít. Építészként végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, majd a kilencvenes években egy évtizedig élt Tokióban, ahol többek közt a Nikken Sekkei tervezőirodában dolgozott. 2002-2010 közt a Magyar Formatervezési Tanács irodavezetőjeként a Magyar Formatervezői Díj és a Moholy-Nagy László Ösztöndíj programvezetője, a közép-kelet-európai regionális szakmai találkozó alapítója. A Tanács képviseletében 2005-2009 közt az Icsid (International Council of Societies of Industrial Design), majd 2014-2016 közt a BEDA (Bureau of European Design Associations) választott vezetőségi tagja.Rendszeresen publikál japán design és építészeti témákról az Építészfórum honlapon. A Tokyo Reloaded blog társszerzője.


Az önjáró jövő
Egyes előrejelzések szerint az elkövetkező évszázad nagyobb lépést jelent majd a technológiai fejlődésben, mint az elmúlt húszezer év összes eddigi eredménye együttvéve. Próbálunk előre tervezni, megjósolni, milyen készségekre lesz majd szükség a jövőben, de a következő innovációs hullám olyan új kihívások elé állít, amire kétséges, hogy sikerül-e idejében felkészülnünk. Ahogy az első Sony walkman szabaddá tette a zenehallgatást, a digitális forradalom lehetővé tette, hogy térben és időben bárhol dolgozhassunk. A következő hullám, aminek része a biotechnológia, a robotika és a mesterséges intelligencia elterjedése, ismét radikálisan átalakítja a munka világát, de forradalmi változásokat hoz majd a mindennapi életben is, miközben súlyos etikai kérdéseket vet fel. Az európai kultúra számtalan elrettentő példát, óvatosságra intő történetet ismer az emberi elbizakodottság büntetéséről. A mesterséges élet alkotója, a teremtmény, aki a teremtő szerepében tetszeleg, katasztrófát zúdít magára és az emberiségre.
A japán kultúrában nem léteznek a Gólemhez vagy Frankensteinhez hasonló legendák, ami valószínűleg hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom befogadóbb a robotok iránt. Japánban a várható élettartam növekedése és az alacsony születési ráta együttesen a társadalom gyors ütemű elöregedéséhez vezetett, ami hatalmas terhet ró az országra. A társadalmi problémákat Japánban gyakran technológiai kérdésként kezelik, vagyis feltételezik, hogy azok a tudomány előrehaladásával kezelhetőek lesznek. Az ország vezetői ezért úgy vélik, hogy az innovatív technológiák kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a társadalom megbirkózhasson a demográfiai válság következményeivel. A fogyatkozó munkaerő és a fejlett technológiák kulturális elfogadása együttesen azt ígéri, hogy a jövő ember-robot interakcióját Japánban tanulmányozhatjuk először.

AddThis Social Bookmark Button